Gyakran Feltett Kérdések

Mekkora legyen a ki és betárolási teljesítmény?

A teljesítményt mindig az üzem mérete, a szárítóberendezés, de legfőképp a tisztító berendezés kapacitása, valamint a használat időtartama szabja meg. Idényszerű, átlagos kihasználtságnál általában elegendő a 30 -40 tonna/órás teljesítményű rendszer. Ha azonban egész évben használjuk a technológiát, pl. keverőüzem, állattartó telep, gabonatároló üzem, malom stb. célszerű 60 -80 tonna/órás ipari rendszerű technológia kiépítése.

Milyen típusú szellőztetési rendszert válasszak a síktárolóhoz és milyet a fémsilóhoz?

A fémsilóknál már a telepítéskor kiépítésre kerül a szellőztető rendszer. Ez lehet teljes padozatos, ez a legjobb megoldás, itt a teljes termény területe alatt tudunk szellőztetni. Elterjedt még az „Y” vagy „H” kialakítású szellőztető akna kiépítése a siló alapjába, ez is megfelelő szellőztetést biztosít a terménynek. Kicsit bonyolultabb és munkaigényesebb a síktárolóban kialakítható szellőztető rendszer, amely lehet teleszkópos szellőztető cső, amelynek telepítése és kitároláskori eltávolítása is egyszerűbb, könnyen kihúzható a termény alól még a kitárolás előtt, így nem akadályozza a munkagép munkáját. Alkalmazható a szellőztető alagút letelepítése betároláskor. Ennek az eltávolítása kitároláskor nehézkesebb, nagyobb figyelmet igényel és könnyebben roncsolható, sérülékeny, mert csak folyamatosan a kitárolással folyamatosan távolítható el, megnehezítve és lassítva ezzel a munkát. Mind két rendszert a betárolás előtt kell elhelyezni a síktárolóba.

Síktároló vagy terménysiló?

Minőségi, I. osztályú terménynek, gabonának az állagát és bel-tartalmiértékét több hónapon keresztül csak terménysilóban lehet megtartani valamint a sérült és törtszem mennyiségét a minimálisra csökkenteni. A silóban megoldható a termény hűtése és szellőztetése, egyszerűen megoldható az átforgatás, egyik tárolóból a másikba. Valamint a kitároláshoz nincs szükség rakodógépekre, amelyek törik, roncsolják a szemet és plusz munkaerő igénye van. Viszont a siló nem használható egyéb munkaeszközök, input anyagok tárolására, amelyet a síktárolóban meg lehet oldani. Így mérlegelendő, hogy mi a fő cél a tároló megépítésénél. Költségigényüket nézve, ha síktároló bekerülési költségéhez hozzá adjuk a felsőpályás betárolót a szellőztető berendezés kiépítését valamint a rakodógép árát, akkor mondhatjuk, hogy azonos beruházási költséggel számolhatunk.

Milyen építészeti költséggel jár a silóalapom elkészítése?

Több tényező befolyásolja, a legfontosabb a talajmechanikai tulajdonsága. Ezt talajmechanikai vizsgálattal állapítják meg. Ez kötelezően el kell végeztetni az építészeti tervdokumentációhoz, e nélkül nem lehet siló alapot tervezni. Ha ez meg van, akkor már pontosan kiszámolható a beton és vasanyag szükséglet valamint az alap mélysége. Hisz nem mindegy, hogy kötött anyagtalajon vagy löszös homokon akarunk silót építeni.

Mi legyen automatizálva és mi legyen kézi vezérlésű?

Ez nagyban pénztárca kérdése, de a magas 15m feletti felvonókon lévő többirányú váltókat célszerű elektromos működtetésűeket választani, hogy ne kelljen állandóan fölmászni a váltó átállítására. A teljesen automatizált rendszerek előnye, hogy a vezérlőszekrényen folyamatosan nyomon követhető az egész gépsor működése, esetleges hibákat, megállásokat, dugulásokat, stb. visszajelző lámpák és figyelmeztetőhang jelzi, és megfelelő sorrendben leállítja a technológiát. Meggátolva ezzel a gépsor rendellenes működését. Valamint kevesebb személyzet szükséges az üzem működtetéséhez. A manuális rendszerek több figyelmet, nagyobb szakértelmet és több kezelő személyzetet igényelnek, viszont a beruházási költségük kevesebb. Rövidtávon, mert ha a személyzet munkabérért is hozzá számoljuk valamint egy esetleges meghibásodás miatt későn leállított gép, berendezés javítási költségét akkor hosszútávon nem.

Mennyivel lesz szárazabb a terményem szellőztetéssel?

A szellőztetés alapvető célja a tároláshoz szükséges terményhőmérséklet beállítása. A termény szellőztetése kb. 1-2 %-os vízelvonást eredményez.

Kikapcsoljam a szellőztetőt éjszaka, vagy esős napokon, amikor a levegő hideg és nedves?

Mivel a szellőztető berendezést a termény hőmérsékletének beállítására használjuk, nincs szükség annak kikapcsolására éjszaka vagy hidegebb, nedvesebb napokon sem amennyiben a hűtés szükséges. A hideg levegő csökkenti a gabona hőmérsékletét, és minimális nedvességet képes csak ahhoz hozzáadni. A hideg és száraz levegővel viszont hűteni és csökkenteni is lehet a termény nedvesség tartalmát.

Mekkora termény szárítóra van szükség?

A terményszárító gép kiválasztásánál nagyon sok szempontot figyelembe kell venni. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a teljesség igénye nélkül. Ezzel reméljük, hogy segítséget tudunk nyújtani a könnyebb döntéshez.

  • Teljesítmény kiválasztása.
    • Mivel Magyarországon a fő termény a kukorica ezért a legjobb összehasonlítást ennek szárítására vonatkozó adatok adják.
    • Nem elhanyagolható szempont a művelt terület nagysága valamint a bérszárításra beszállított termény mennyisége.
    • A gyártók általában 10 % vízelvonásra vonatkozóan adják meg a kapacitást, de nem mindig és nem egyformán.
    • Nem mindegy, hogy 25% ról 15% ra vagy 24% ról 13 % ra szárítunk.
  • Energiahordozó kiválasztása.
    • A legtöbb gabonaszárító gázzal működik itt a legfontosabb annak kiválasztása, hogy földgáz vagy PB gáz üzemű lesz-e.
    • Ezek előnyeit, hátrányait fontolóra kell venni az összes költség figyelembevételével.
  • Energiatakarékosság.
    • A szárító hővisszanyeréses-e, mennyi a fogyasztása.
  • Környezetvédelem.
    • Por és zaj kibocsátás.
    • Itt a gyári adatokon kívül figyelni kell arra, hogy milyen magas a berendezés és hol helyezkedik el a ventilátor (külső vagy belső?)
  • Ha diffúz szárítóról beszélünk milyen a perforáció (pl. alkalmas e repce szárítására)
  • Mennyire egyszerű a kezelhetősége és mennyire automatizált.
  • A karbantarthatósága milyen, mennyi időt vesz igénybe.
  • CE szabványnak megfelelő legyen.
  • Az ár minőség aránya megfelelő-e
    • Milyen az összeszerelés minősége.
    • Érdemes referencia üzemeket megnézni.
    • Mennyire kíméletes a szárítási folyamat.
    • Mennyi a sérült szemek aránya.
  • Mekkora a villamos energia igény és az telepünkön rendelkezésre áll-e?

Milyen terményt tárolhatok a silóban?

Igazából bármilyen termény tárolható a silóban, a tárolási idő az, ami változik a termény tárolhatóságának idejével. A betakarítást követően a terményt szükség szerint tisztítjuk, szárítjuk és az értékesítésig, illetve a felhasználásig tároljuk.

A legjobb eredmény eléréséhez a gabonatárolásnál:

  • Tisztítsa meg a gabonát a szármaradványoktól, gyommagvaktól és a törtszemektől
  • Kezelje óvatosan a terményt, hogy minimalizálja a repedéseket és töréseket a mag belsejében
  • Szárítsa le a terményt a javasolt nedvességtartalomra.
  • Szellőztesse és/vagy forgassa a tárolt terményt a javasolt hőmérséklet megtartása érdekében.
  • Ellenőrizze gyakran a szárított terményt és tegyen azonnali lépéseket a problémák kiküszöbölésére.

Meddig tudom tárolni a terményemet?

A tárolási idő nemcsak a termény nedvességtartalmától, hanem a termény hőmérsékletétől is függ.

A gabonafélék megengedett “megközelítőleges” tárolási ideje

Nedvesség tartalom (%) Termény hőmérséklet (°C)
-1.1 4.4 10 15.5 21.1 26.6
Körülbelüli megengedett tárolási idő (napban)
14 * * * * 200 140
15 * * * 240 125 70
16 * * 230 120 70 40
17 * 280 130 75 45 20
18 * 200 90 50 30 15
19 * 140 70 35 20 10
20 * 90 50 25 14 7
22 190 60 30 15 8 3
24 130 40 15 10 6 2
26 90 35 12 8 5 2
28 70 30 10 7 4 2
30 60 25 5 5 3 1

* A megengedett tárolási idő meghaladja a 300 napot.

  • A megengedett tárolási idő az a tárolási időtartam, mielőtt minőségromlás következne be a gabonában.
  • Szellőztetéssel ugyan a termény hőmérséklete fenntartható, de nem hosszabbítható meg a megengedett tárolási idő.
  • A megengedett tárolási idő időarányosan csökken. Ha 20% -os nedvesség tartalmú kukoricát 25 napig tároljuk 10 ºC -nál, a fél tárolási időt használjuk el. Ha a kukorica kihűlt 4,4 ºC -ra a megengedett tárolási idő 4,5 C-nál csak 45 nap lesz.